Chapter 1

Sziasztok.Meghoztam blogom első részét!
Remélem tetszeni fog ezen rész!Régebbi blogjaim túlzottan nem nyerték el tetszéseteket,de remélem ez a blog más lesz!Nem is papolok tovább!Csapjunk a blog közepébe!


Sziasztok. A nevem Wendy Tomson!Én az Amerikai Stanford egyetemen tanulok bentlakásos iskolába!Anyukám elhagyott,apukám meghalt egy motor balesetben!A kereszt anyám nem foglalkozik velem!Csak a barátaimra számíthatok.Milynél lakom az egyik egyetemi barát nőmnél.A szülei roppant kedvesek és megértik sanyarú sorsomat.Amiben tudnak mellettem állnak.A tandíjat ők fizetik nekem is, és ennek fejében és segítek nekik a kertet ápolni és még sok más dolgot!Sami aki Mily öcsikéje mindig én vigyázok rá!Ő olyan mintha nem is Mily öccse lenne,ha nem az enyém!

*Hajnali 5:30*

Csörög az ébresztőóra!Felöltöztünk elkészülődtünk Milyvel!Ekkor már 6:30volt!
Indultunk az egyetemre!A csoportunkban volt egy Tomas nevű fiú!Nagyon jóképű és jó eszű tanuló aki mindig próbál a csajok kedvében járni :)Egy alkalommal, amikor egy osztály társam megtudta, hogy tetszik egy fiú, az osztály társam jóízűen nevetett és az ablakot csapkodta kacagva. Mondván, mit akarok én attól a fiútól. Később, bár beszéltem a fiúval, egy nap a testvére írt nekem, hogy ugyan már, nézzek magamra, mit akarok én az öccsétől, mikor ő százszor jobb lányokat megkaphat.Szörnyű, hogy ma az embereket ennyire érdekli a külső. Hogy valaki olyan legyen, mint a tévében látható sztárok, és mondjuk első látásra leszűrik, hogy na, hozzád pasi nem nyúl, mert ha együtt töltenél vele egy éjszakát agyon nyomnád szegényt. Ismét egy régi emléket idéztem. Bármerre járok, látom az emberek szemében az undort, és azt, hogy legszívesebben eltávolítanának erről a planétáról.Így mielőtt papírra vetem néhány gondolatom, többször is meg hányom vetem a dolgot, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni, merjek-e erről beszélni? Amiről most mesélek nektek az már régóta fogalmazódék bennem.
Miss Tomonovskinak Tomas jelenti le a létszámot és minden fontosabb adatot az osztályról!
-Wendy állj fel és mondd el az egész periódusos rendszert!-szólított fel felelésre!
Gondoltam magamban-honnan tudjam én az egészet rengeteg dolgom van.Nem majd pont a periódusos rendszert vagy mi a szöszt tanulgassam!
-Ne haragudjon tanár nő,de nem tudom csak pár elemét.-Mondtam!
-Jó akkor mondja el azt és ha jól emlékszem 120 darab van én meg 119-et felsoroltam a tanár álla leesett,hogy ez miképp tanultam meg!
-Bár én sem tudtam,hogy ilyen képességgel élek,hogy elolvasok valamit és megjegyzem!
-Wendy te csoda gyerek vagy!-5-ös mondta hevesen!Azt hiszem,ami végül  valójában lezajlott előttünk,arra még ő sem számított!
 Tomas csak úgy ámult bámult!
Jól esett hogy elismertek!
Vége az órának!Oda jön hozzám Tomas!
-őőőő Wendy el jössz velem eset vacsorázni?-Mondta félve!
-Nem igazán tudok erre mondani semmit!Nekem ez új,de igen el elmegyek veled!-Mondtam félve,hogy erre ő mit fog lépni!
Anyám lehet,hogy ő az ő az igazi ♥
El sem hiszem,hogy Tomas elhív engem vacsorázni!- Ezt aztán végképp nem értem.Miért? – zöld szemei alátámasztották amit mély hangjával mondott Tomas.Milyi odajött hozzám és leszidott,hogy miért megyek el vele vacsorázni pofon vágott és ...



Na ez lett volna az első rész jó olvasást!
Puszi Abby!

Kommentekbe hogy tettszett!
Lécci írjatok!

Prológus•

Sziasztok meghoztam legújabb blogom prológusát!Remélem fantáziát láttok majd benne és majd segítetek esetleg a szövegezésbe/részekbe segíteni ötleteitekkel a folytatásokat illetően!
A cím lehet,hogy nem teljesen a blog történetét fogja felvázolni nektek először,de a történet közepe felé minden ki fog "rajzolódni,, :)
Jó olvasást!


Részlet:Az író szemszögéből!!


Wendy teljesen kiborult a történtek után.Jake és Martin csak röhögtek megállás nélkül!
 Wendy: Olyan arcátlanok vagytok,nem sül le a pofátokról a bőr.A saját társatokat szem rebbenés nélkül kibeszélitek és kiköhögitek!Mennyetek a jó büdös francba!
Ja és Jake téged nem így ismertelek meg!-Mondta Wendy és mivel elesett fájós karral és lábbal ,elviharzott!
"Ha nem lennének ilyen arcátlanok és bunkó parasztok akkor még normálisak is lennétek!
Nemhiába utálnak titeket!,,


Bár csak ilyen kis rövid prológus jött össze de remélem érdekelni fog titeket majd a folytatás!
Jó olvasást a továbbiakban!!
Puszi:Abby